Szeretettel köszöntelek a faryan közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
faryan vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a faryan közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
faryan vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a faryan közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
faryan vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a faryan közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
faryan vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Elgondolkodtató ..........a felnőttek nem mindent láttnak!?
Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal
a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a
gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés
családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte
fiát.
-Nos, mit gondolsz erről az útról?
15 éve | Kálfári Anna Faryan | 0 hozzászólás
Szoktál-e néha meg-megállni,
És néhány percre megcsodálni
A zöld mezőt, a sok virágot,
Az ezerszínű, szép világot,
A dús erdőt, a zúgó fákat,
A csillagfényes éjszakákat,
A völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, neked erre nincs időd!
Szoktál-e néha simogatni,
Sajgó sebekre enyhet adni,
A hulló könnyeket letörülni,
Más boldogságán is örülni,
Meghallgatni, akinek ajka
Bánatra nyílik és panaszra,
Vígasztalni a szenvedőt?
Nem, neked erre nincs időd!
|
|
|
15 éve | Kálfári Anna Faryan | 0 hozzászólás
Ne higgyük, hogy elegendő, ha mi magunk átérezzük és elgondoljuk mindazokat a szép és gyöngéd dolgokat, amely társunk iránt eltölt bennünket. Feltétlenül tudtára kell adnunk valamilyen formában neki is, különben nyugtalanná, bizonytalanná válik, érzelmileg fázni kezd mellettünk.
(Szepes Mária)
15 éve | Kálfári Anna Faryan | 0 hozzászólás
Est
Amikor az est behúzza
sötét függönyét,
s a szemed sem tekint
énfelém,
Én az éj sötétjében,
vágyódom,
hogy végre légy
enyém.
Olyankor feleszmélek,
s remegő szívvel nézek,
s félek,
hogy ez csak álom.
Hisz te talánsoha
nem leszel enyém.
Soha nem hajt
a vágy énfelém.
S talán soha nem tudom meg,
milyen mikor boldogan
mosolyogsz, és éjjel
nyújtod a kezed énfelém.
/Faryan/
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu