Sokszor keressük az élet értelmét, kutatva nézünk reggel körbe...eljött egy új nap? Új remények? Minden egyes nap egy újabb próbatétel, újabb kihívásokkal. minden napra áthozunk egy picit az előző napi boldogságunkból, esetleges félelmeinkből, melyek vagy tovább épülnek szép csendesen, esetleg ha nagy volt a fájdalom tombolnak bennünk tovább. Minden egyes nap harc önmagunkkal. Harcolunk, hogy elnyomjuk fájdalmunkkal, esetleg védjük boldogságunkat. Próbáljuk átölelni környezetünket, szeretteinknek sokkal, de sokkal több szeretetet adni. Sokszor elgondolkodom....milyen furcsa is az élet..vannak, dolgok mikre sokszor mondjuk...elviselhetetlen. Aztán egyszer csak bekövetkezik, és csak ülünk, fejünkben-szívünkben dúl a vihar...és elviseljük. Néha fáj a csend...néha simogat, néha jó tombolni..néha jó csendben ülni. Elindulni, aztán elgondolkodva megállni. Élni álmainkért!!! Éljük az életünket monotonon, és észre sem vesszük, mi minden megy el mellettünk, mint mikor egy csörgedező patak parton ülve akkor veszed észre a vízen úszó falevelet mikor már elvitte a víz, és már nincs lehetőséged megcsodálni...kezedbe venni. pont ilyen az élet, míg ott van veled szemben, míg megfoghatod...sajnos nem is érzed mily' fontos, csak mikor már elvesztetted. Vannak olyanok, kik sajnos már kijárták az élet iskoláját, kik tudják mi az mikor mindent és mindenkit elvesztett, ilyenkor jön, az átértékelődik benned minden...rájössz mi az mi fontos az életedben...mi az miért érdemes élni. Akkor más szemmel nézed a világot, észreveszed a nyíló hóvirágot, a szívedbe zárod az egész világot, élvezed, ha süt a nap, látod az égen elszálló madarat. Akkor már tudod, semmi sem számít, csak átöleld, kit szeretsz, neki adod az összes szereteted, csak érte élsz..és míg élsz, remélsz.
Miért is érdemes élni? A SZERETETÉRT!
Hisz akkor teljes az életed, ha Ő boldog veled!

                                                                        Faryan